A Höveji Csipke története
A 19. századi paraszti inventáriumok és a reformkori divatlapokban megjelent népismertető írások tanúsága szerint az akkori, még meglehetősen egységes rábaközi női viseletnek gyakori tartozéka volt a hímzéssel díszített gyolcs fejkendő.
A népművészetünk ezen újabb rétegéhez tartozó rábaközi fehér hímzések közül sajátos vonásaival emelkedik ki a höveji hímzés, amelyet a hagyomány szerint egy helybeli leány, Horváth Borbála honosított meg a faluban. Az 1860-as években Barbacsról, dajkaságból, mások szerint a Pozsony megyei Somorjáról, libapásztorkodásból hazatérve, a húsvéti táncra három kötényt tervezett, amelyeket a barátnőivel hímeztek ki.
A történet szerint ez a három kötény volt az elindítója a höveji hímzésnek, amelynek öltéselemei a lukhímzés, a láncöltéssor, a laposöltés és a huroköltés. Mintakincse leveles ágakból, rozettákból áll, amelyek néha szabad kompozíciójú bokordíszítményt, csokrot képeznek. A „kötés” vagy más néven „pókozás”, amelynek rendkívüli változatossága a höveji hímzést a maga nemében egyedülállóvá teszi, viszonylag későn, a 20. század elején jelent meg.
A hagyomány szerint: 1867-ben Erzsébet királyné térdeplőpárnáját höveji csipkéből készítették, valamint az albán királyné magyaros szobájának is éke volt a höveji csipke.
1930-ban a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének, az antwerpeni világkiállításon aranyérmet nyert kézimunka kiállítása, kitűnő propagandának bizonyult. Ezt követően, különösen nagy kelendősége volt a höveji hímzett munkáknak. Az akkori nehéz gazdasági viszonyok között értékes kereseti forrást jelentett háziiparral jelentkező jövedelem, a falu asszonyai számára. Hövej község képviselőtestülete köszönetet szavazott meg a MANSZ-nak a csipke felkarolásáért, mely a rég múltú kézimunkának új piacot teremtett. Ezt olvashatjuk a Magyar Távirati Iroda 1930. szeptember 19-i kiadásában.
1936. tavaszán a Párizsi Magyar Katolikus Missió kiállítás keretében mutatta be Magyarország iparművészeti és népművészeti remekeit, melyen a höveji csipke képviseltette magát.
Zoltánnak asztalát is díszítette höveji csipke terítő.
Magyar-Szovjet Társaság és Népművészeti Intézet – népművészeti pályaműveinek kiállításán, 1956 május 19- jún 4-ig Budapesten, Pócza Margit és Nyikos Róza höveji varrott terítői is szerepeltek.
Az 1958-as brüsszeli világkiállításon a varró asszonyok keze által készített höveji csipke aranyérmet nyert.
Bartók özvegye Pásztory Ditta amerikai küldöttséggel Győrbe látogatott 1972-ben. A delegáció tagjainak höveji csipkét.
1992-ben Los Angeles-i Szent István templomba készült oltárterítő. Pár évvel később Kanadába és Philadelphiába is készült oltárterítő.
1996-ban II János Pál pápa Győrben tett látogatásakor a város vezetésétől höveji csipketerítőt kapott ajándékba.
A Távol-Keleten Japánban is megismerték a höveji csipkét. Tokióban 1999-től, 3 éven át tartó, évente bővülő höveji csipke kollekció volt megtekinthető.
Mátyás templom Budapest szembemiséző oltár terítője höveji csipke.
A több éves tervezést követően 2003. október 4-én nyitotta meg kapuját a höveji Csipke Múzeum a látogatók előtt.
A csipke kiállítást Horváth Istvánné polgármester asszony és Ivanics Ferenc országgyűlési képviselő megnyitóbeszéde után Kapui Jenő címzetes kanonok, kapuvári plébános áldotta meg.
2004.év Orbán Viktor miniszterelnökünk leányának, Flórának születésekor egy höveji hölgy keresztelőruhát vitt ajándékba. 2015 November 25-én Colleen Bell nagykövet látogatást tett a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba, ahol höveji csipkével ajándékozták meg.
2010-ben a Magyar Szabadalmi Hivatal határozata alapján Földrajzi Árujelző oltalom alatt áll a höveji csipke.
Elindulhatott a Hungarikummá válás útján. 2013.évben Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárban az első „megyerikum”. Jelenleg a Magyar Értéktárban- Kiemelkedő Nemzeti Érték.
2017.szeptember 15-én a „Höveji csipkevarrás élő hagyománya” felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
A varráshoz az előrajzolt anyagot fakeretre, rámára feszítik, majd nagy öltésekkel ráfércelik. A következő munkafolyamat maga a hímzés. Jellemzője, hogy minden motívum kivarrását a fércelés előzi meg. A fércelés jelentősége abban áll, hogy az aláfércelt minta kiemelkedik az alapanyagból és tartása is lesz. A tulajdonképpeni hímzés mindig a lukak kivarrásával kezdődik. Először a kézimunka szélén levő láncszemeket, lukakat készítik el. Legnehezebb munka a „macskatalpas”, „kutyatalpas” vagy „medvenyomos” szél kivarrása. A lyukacsos minták, láncok, egyes lukak, „borsóluk”-ak után a virágok szára, majd a „bársonyvarrás” következik, a levelek, babák, valamint a nagyobb lukak körüli csúcsos vagy sima „bársonyvarrás” elkészítése laposöltéssel.
A höveji hímzés korai motívumai közé tartoznak a „bársonyrózsa”, „búzakalász”, „búzavirág”, „macskatalp”, „nefelejcs”, „margaretta”, „csillag”, „gyöngyvirág”, „láncrózsa”, „békanyév”, „tölgyfalevél”, „harang”, „makk”, „kódistetű”, „szegfű”, „tökmag” stb. A lukak, a virágszárak és a „bársony”-ok kivarrása után a nagyobb lukak bekötése, a „pókozás” következik. A „kötés”-t vékonyabb, hosszabb tűvel végzik, és a fonal is vékonyabb, erősebb, úgynevezett „kötőcérna”. A „kötés” voltaképpen egyféle öltés variációja, ahol a hímző az öltések egymástól való távolsága, sűrűségének változtatása során alakítja ki a különféle mintákat.
A kötés a legtöbb esetben sűrű alap szedésével kezdődik, amely kiemeli a pókháló finomságú, csipkeszerű központi motívumot, a hálót. A korai daraboknál ezt neccelés, vagy tülldarab alávarrása helyettesítette. A 20. század elején készült darabokon 8-10 féle kötést lehet megkülönböztetni, napjainkra ezek száma a változatokkal együtt 40-45-re emelkedett. Mintája alapján a leggyakrabban használt „kötés”-ek közé tartozik a „lábas”, „macskatalpas”, „pókos”, „alászedett pókos”, „fészkes”, „keresztpókos” vagy „firhangos”, „búzaszemes”, „boncos”, „csillagos”, „széjjelvetett búzaszemes”, „mácsikos”, „szép”, „szép mássa” stb. A munka végeztével az elkészült munkát lefércelték a rámáról, és a „csat” mellett haladva levágták a széléről a felesleges anyagot.
Csipkemúzeum
A múzeumban számos történettel és
több mint száz gyönyörű csipke
látványával gazdagodhat