Népszerű a höveji csipke

Népszerűsítik terméküket és tudásukat is átadják a höveji csipkevarró asszonyok. Legutóbb a fővárosban, majd Szegeden jártak. Már azt is tudják, hogy 2020-ban Ceglédre utaznak.

Egyre népszerűbb a höveji csipke hazánkban. A helyi csipkevarrók köre, illetve a falu viszi a hírét szerte az országban. A termék felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe is. A hövejiek múltját is kutatják a csipkének és egészen új információkra bukkantak. 

– A höveji csipke megőrzése nemcsak a falu miatt fontos, hanem azért is, mert részét képezi a magyar kultúrának és a népművészetnek – mondta Horváth Istvánné, a község polgármestere. – Egyedülálló, földrajzi árujelző oltalom alatt áll. Azaz höveji csipkének az nevezhető, ami a falunkban készül. A mi felelősségünk, hogy ezt az értéket megőrizzük és a fiatalabb korosztálynak átadjuk. Ez az egyik legfontosabb feladata a Höveji Csipkevarró Körnek is. A csoportnak harminc tagja van, vezetője Bendesné Vörös Ildikó népi iparművész. Hetente tartják a foglalkozásokat. Számos fiatal vesz részt a munkában és többen a középkorosztályból is szeretnék elsajátítani nagyanyáik tudását. 

 

A csipkevarrók köre járja az országot és egy kiállítási anyaggal mutatja be a csipke történetét és jelenét. Pünkösdkor a szentendrei Skanzenben, majd Szegeden, a kulturális örökség napján voltak. Előtte Budapesten, egy belvárosi galériában négy hónapon keresztül láthatta a közönség a höveji tárlatot. Nemsokára Alsópáhokra mennek és már azt is tudják például, hogy 2020 januárjában Cegléden lesz bemutatójuk. „A csipkevarró asszonyok viszik magukkal rámáikat és a helyszínen, élőben láthatják az érdeklődők, miként készül a csipke. A hazai rendezvények mellett szeretnénk az országhatárokat is átlépni és külföldre is hírét vinni termékünknek" – jegyezte meg Horváth Istvánné. 

Természetesen otthon, a Csipke Múzeumban is várják a látogatókat, ahol Horváth Miklósné a tárlatvezető.
– A höveji csipke hazája Hövej, itt kell átadnunk mindazt, amit mi is örököltünk és kaptunk szüleinktől. Azon dolgozunk, hogy soha ne haljon ki ez a hagyomány – fejtette ki véleményét Horváth Miklósné. Hozzátette: a múzeumban hazai látogatók mellett jártak már például japánok és olaszok is. Iskolai csoportok, nyugdíjasklubok, dalkörök és baráti társaságok is gyakran megfordulnak náluk. Horváth Miklósné egyébként kutatja is a csipke múltját.

Azt tudtuk, hogy a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert a höveji kézimunka. Az azonban nemrég derült ki, hogy már 1930-ban, az antwerpeni világkiállításon is ott volt a termékünk és szintén aranyéremmel díjazták. Utána rengeteg megrendelést kaptak a höveji asszonyok. Aztán 1936-ban Párizsba, a katolikus misszió által szervezett kiállításra és vásárra is küldtek ki höveji anyagot. 1958-ban pedig Budapesten, a Vármúzeumban rendezett népművészeti kiállításon mutatták be – sorolta Horváth Miklósné. 

Elismerés a vezetőnek
A Höveji Csipkevarrók Körének vezetője, Bendesné Vörös Ildikó népi iparművész a napokban rangos szakmai kitüntetést kapott. Höveji csipke ünnepi asztalterítőszett termékével a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által alapított Magyar Kézműves Remek címet nyerte el, terméke forgalmazásánál jogosult a megkülönböztető cím használatára.
 

Bővítik a múzeumot
Az önkormányzat egy harmadik teremmel bővíti a Csipke Múzeumot. A tervek szerint még idén kész lesz az épület, melyben ama is varró asszonyok munkáit mutatják be. Korabeli bútorokkal pedig azt is szemléltetik, hogy miként használták a mindennapokban: ágyterítőként, polccsíkként, sublótterítőként